Csak elĆnĂ©zet fut, a gyakorlĂłk nem mƱködnek. Nyisd meg a fĂĄjlt a Documents (Readdle) appban vagy a weboldalas linken. A szĂłtĂĄr lent Ăgy is olvashatĂł.
Hola
Szia / HellĂł
[Ăłla]
Buenos dĂas
Jó reggelt / Jó napot (délig)
[buĂ©nosz dĂasz]
Buenas tardes
Jó napot (délutån)
[buénasz tardesz]
Buenas noches
Jó estét / Jó éjt
[buénasz nocsesz]
AdiĂłs
ViszlĂĄt
[ĂĄdiĂłsz]
Hasta luego
ViszlĂĄt kĂ©sĆbb
[åszta luégo]
Por favor
KĂ©rem / Legyen szĂves
[por fabor]
Gracias
Köszönöm
[grathiasz]
Muchas gracias
Nagyon köszönöm
[mucsasz grathiasz]
De nada
SzĂvesen
[de nĂĄda]
SĂ / No
Igen / Nem
[szĂ / no]
PerdĂłn
BocsĂĄnat
[perdĂłn]
Disculpe
ElnĂ©zĂ©st (megszĂłlĂtĂĄskor)
[diszkulpe]
Lo siento
SajnĂĄlom
[lo szjento]
Vale
Oké, rendben (nagyon gyakori!)
[bĂĄle]
Vale, perfecto
Oké, tökéletes
[bĂĄle, perfekto]
¿Qué tal?
Hogy vagy?
[ke tĂĄl?]
Bien, Âży tĂș?
Jól, és te?
[bjen, i tĂș?]
Me llamo GĂĄbor
GĂĄbornak hĂvnak
[me jĂĄmo gĂĄbor]
Soy de HungrĂa
Magyarorszågról jöttem
[szoj de ungrĂa]
Encantado
Ărvendek (fĂ©rfi mondja)
[enkantĂĄdo]
No hablo español
Nem beszélek spanyolul
[no ĂĄblo eszpanyol]
Hablo un poco de español
Beszélek egy kicsit spanyolul
[ĂĄblo um pĂłko de eszpanyol]
¿Habla inglés?
Beszél angolul?
[åbla inglész?]
No entiendo
Nem értem
[no entjendo]
MĂĄs despacio, por favor
Lassabban, kérem
[mĂĄsz deszpĂĄthio, por fabor]
ÂżPuede repetir?
Meg tudnå ismételni?
[puĂ©de repetĂr?]
¿Cómo se dice�
Hogy mondjåk�
[kómo sze dithe�]
¿Qué significa�
Mit jelent�
[ke szignifĂkaâŠ?]
ÂżPuede escribirlo?
Le tudnĂĄ Ărni?
[puĂ©de eszkribĂrlo?]
¿Dónde estå�
Hol van�
[dónde esztå�]
¿Dónde estå el baño?
Hol van a mosdĂł?
[dĂłnde esztĂĄ el bĂĄnyo?]
ÂżCuĂĄnto cuesta?
Mennyibe kerĂŒl?
[kuĂĄnto kueszta?]
¿Qué es esto?
Mi ez?
[ke esz eszto?]
¿A qué hora�
Håny órakor�
[a ke óra�]
¿Qué hora es?
HĂĄny Ăłra van?
[ke Ăłra esz?]
¿Hay�
Van� (létezik-e)
[åj�]
¿Tiene�
Van ĂnnekâŠ?
[tjéne�]
¿Puedo�
Lehet� / Szabad�
[puédo�]
¿Por qué?
Miért?
[por ké?]
¿Quién?
Ki?
[kjen?]
ÂżCuĂĄl?
Melyik?
[kuĂĄl?]
el aeropuerto
a repĂŒlĆtĂ©r
[el aeropuérto]
la salida
a kijĂĄrat
[la szalĂda]
la entrada
a bejĂĄrat
[la entrĂĄda]
el equipaje
a poggyĂĄsz
[el ekipĂĄhe]
Mi maleta no ha llegado
Nem Ă©rkezett meg a bĆröndöm
[mi maléta no a jegådo]
el metro
a metrĂł
[el métro]
la estaciĂłn
az ĂĄllomĂĄs
[la esztathiĂłn]
un billete
egy jegy
[um bijéte]
Un billete para el centro, por favor
Egy jegyet a belvårosba, kérem
[um bijéte påra el thentro, por fabor]
ÂżQuĂ© lĂnea va a Sol?
Melyik vonal megy a Solhoz?
[ke lĂnea ba a szol?]
el taxi
a taxi
[el tĂĄkszi]
A esta direcciĂłn, por favor
Erre a cĂmre, kĂ©rem
[a eszta direkthiĂłn, por fabor]
a la derecha
jobbra
[a la derécsa]
a la izquierda
balra
[a la iszkjérda]
todo recto
egyenesen
[tĂłdo rekto]
cerca / lejos
közel / messze
[therka / léhosz]
aquĂ / allĂ
itt / ott
[akĂ / ajĂ]
la parada
a megĂĄllĂł
[la parĂĄda]
el andén
a peron
[el andén]
Tengo una reserva
Van foglalĂĄsom
[tengo Ășna reszĂ©rba]
a nombre deâŠ
⊠nevére
[a nombre deâŠ]
la habitaciĂłn
a szoba
[la abitathiĂłn]
la llave
a kulcs
[la jĂĄbe]
¿A qué hora es el desayuno?
Mikor van a reggeli?
[a ke Ăłra esz el deszajĂșno?]
¿Cuål es la contraseña del wifi?
Mi a wifi jelszĂł?
[kuĂĄl esz la kontraszĂ©nya del vĂficsj?]
No funcionaâŠ
Nem mƱködikâŠ
[no funthiĂłnaâŠ]
el aire acondicionado
a légkondi
[el ĂĄjre akondithionĂĄdo]
Quiero dejar la maleta
SzeretnĂ©m itt hagyni a bĆröndöt
[kjéro dehår la maléta]
Una mesa para dos, por favor
Egy asztalt kĂ©t fĆre, kĂ©rem
[Ășna mĂ©sza pĂĄra dosz, por fabor]
La carta, por favor
Az étlapot, kérem
[la kĂĄrta, por fabor]
¿Qué me recomienda?
Mit ajĂĄnl?
[ke me rekomjenda?]
QuieroâŠ
Kérek⊠(szeretnék)
[kjĂ©roâŠ]
Para mĂâŠ
NekemâŠ
[pĂĄra mĂâŠ]
Una caña
Egy kis csapolt sör
[Ășna kĂĄnya]
Un vino tinto / blanco
Egy vörösbor / fehérbor
[um bĂno tinto / blanko]
Un café con leche
Egy tejeskåvé
[un kafé kon lécse]
Un café solo
Egy fekete kåvé (eszpresszó)
[un kafé szólo]
Agua con gas / sin gas
SzĂ©nsavas / mentes vĂz
[ĂĄgua kon gĂĄsz / szin gĂĄsz]
el menĂș del dĂa
a napi menĂŒ
[el menĂș del dĂa]
de primero / de segundo
elĆĂ©telnek / fĆĂ©telnek
[de priméro / de szegundo]
el postre
a desszert
[el posztre]
Soy vegetariano
VegetĂĄriĂĄnus vagyok
[szoj behetariĂĄno]
SinâŠ, por favor
⊠nĂ©lkĂŒl, kĂ©rem
[szinâŠ, por fabor]
EstĂĄ muy rico
Nagyon finom
[esztĂĄ muj rĂko]
La cuenta, por favor
A szåmlåt, kérem
[la kuénta, por fabor]
ÂżPuedo pagar con tarjeta?
Fizethetek kĂĄrtyĂĄval?
[puédo pagår kon tarhéta?]
una raciĂłn / una tapa
egy adag / egy kis falatka
[Ășna rathiĂłn / Ășna tĂĄpa]
jamĂłn
sonka
[hamĂłn]
tortilla de patatas
krumplis omlett
[tortĂja de patĂĄtasz]
calamares
tintahal (rĂĄntott)
[kalamĂĄresz]
pan
kenyér
[pan]
ÂĄSalud!
Egészségedre!
[szalĂșd!]
croquetas
krokett (leggyakrabban sonkĂĄs: de jamĂłn)
[krokétasz]
patatas bravas
sĂŒlt krumpli csĂpĆs szĂłsszal
[patĂĄtasz brĂĄbasz]
huevos rotos
tört tĂŒkörtojĂĄs sĂŒlt krumplin (gyakran sonkĂĄval)
[uébosz rótosz]
bocadillo de calamares
rĂĄntott tintahalas szendvics â madridi klasszikus
[bokadĂjo de kalamĂĄresz]
cocido madrileño
madridi csicseriborsĂłs, hĂșsos egytĂĄl
[kothĂdo madrilĂ©nyo]
callos
pacal (madridi specialitĂĄs)
[kĂĄjosz]
rabo de toro
ökörfarok-ragu
[rĂĄbo de tĂłro]
pulpo a la gallega
polip krumplival, paprikĂĄval
[pulpo a la gajéga]
gambas al ajillo
fokhagymĂĄs olajban sĂŒlt garnĂ©larĂĄk
[gambasz al ahĂjo]
pimientos de padrĂłn
sĂŒlt kis zöldpaprika (nĂ©melyik csĂp!)
[pimjentosz de padrĂłn]
boquerones
szardella (ecetes vagy rĂĄntott)
[bokerĂłnesz]
jamón ibérico
ibériai sonka (a legjobb)
[hamón ibériko]
queso manchego
manchegĂłi juhsajt
[készo mancségo]
chorizo
csĂpĆs paprikĂĄs kolbĂĄsz
[csorĂtho]
pollo / cerdo / ternera
csirke / sertĂ©s / marha (borjĂș)
[pójo / therdo / ternéra]
cordero
bĂĄrĂĄny
[kordéro]
pescado / marisco
hal / tenger gyĂŒmölcsei
[peszkĂĄdo / marĂszko]
a la plancha
grillezett (forrĂł lapon)
[a la plancsa]
frito / asado
olajban sĂŒlt / sĂŒtĆben sĂŒlt
[frĂto / aszĂĄdo]
poco hecho / al punto / muy hecho
vĂ©res / közepes / jĂłl ĂĄtsĂŒtött
[póko écso / al punto / muj écso]
picante
csĂpĆs
[pikĂĄnte]
churros con chocolate
fĂĄnkrudak forrĂł csokiba mĂĄrtva
[csĂșrrosz kon csokolĂĄte]
flan
karamellĂĄs puding
[flan]
tinto de verano
vörösbor szódåval/limonådéval
[tinto de berĂĄno]
una clara
sör citromos ĂŒdĂtĆvel
[Ășna klĂĄra]
un vermut
vermut (madridi aperitif)
[um bermut]
Sin gluten / sin lactosa
gluténmentes / laktózmentes
[szin glĂșten / szin laktĂłsza]
¿Qué lleva?
Mi van benne?
[ke jéba?]
la entrada
a jegy
[la entrĂĄda]
el acceso
a bejĂĄrat (feliratokon)
[el akthészo]
la puerta
a kapu
[la puérta]
la pista
a kĂŒzdĆtĂ©r (ĂĄllĂłhely)
[la piszta]
la grada
a lelĂĄtĂł
[la grĂĄda]
la fila / el asiento
a sor / az ĂŒlĆhely
[la fĂla / el aszjento]
la cola
a sor (amiben ĂĄllsz)
[la kĂłla]
ÂżEs esta la cola para la pista?
Ez a sor a kĂŒzdĆtĂ©rre?
[esz eszta la kĂłla pĂĄra la piszta?]
ÂżDĂłnde estĂĄ la puerta tres?
Hol van a 3-as kapu?
[dónde esztå la puérta tresz?]
los aseos
a mosdĂłk (feliratokon)
[losz aszéosz]
la barra
a pult, bĂŒfĂ©
[la bĂĄrra]
el guardarropa
a ruhatĂĄr
[el guardarrĂłpa]
prohibido el paso
tilos a belépés
[proibĂdo el pĂĄszo]
¿A qué hora empieza?
Mikor kezdĆdik?
[a ke óra empjétha?]
ÂżMe haces una foto?
CsinĂĄlsz rĂłlam egy fotĂłt?
[me ĂĄthesz Ășna fĂłto?]
¥Qué pasada!
Ez fantasztikus! / Durva!
[ke paszĂĄda!]
ÂĄOtra, otra!
Még egyet! (råadås)
[Ăłtra, Ăłtra!]
la lanzadera
a transzferbusz
[la lanthadéra]
ÂżA quĂ© hora sale el Ășltimo metro?
Mikor megy az utolsĂł metrĂł?
[a ke Ăłra szĂĄle el ĂșltĂmo mĂ©tro?]
ÂżPor dĂłnde se sale?
Merre van a kijĂĄrat?
[por dĂłnde sze szĂĄle?]
Solo estoy mirando
Csak nĂ©zelĆdöm
[szĂłlo esztoj mirĂ ndo]
ÂżTiene otra talla?
Van mås méretben?
[tjéne ótra tåja?]
Me lo llevo
Megveszem
[me lo jébo]
Es demasiado caro
TĂșl drĂĄga
[esz demasziĂĄdo kĂĄro]
ÂżEstĂĄ abierto / cerrado?
Nyitva / zĂĄrva van?
[esztå abjérto / therrådo?]
una bolsa
egy szatyor
[Ășna bolsza]
el supermercado
a szupermarket
[el szupermerkĂĄdo]
la farmacia
a gyĂłgyszertĂĄr
[la farmĂĄthia]
el cajero automĂĄtico
a bankautomata
[el kahéro automåtiko]
cero
0
[théro]
uno / un euro
1 / egy eurĂł
[Ășno / un Ă©uro]
dos
2
[dosz]
tres
3
[tresz]
cuatro
4
[kuĂĄtro]
cinco
5
[thinko]
seis
6
[széjsz]
siete
7
[szjéte]
ocho
8
[Ăłcso]
nueve
9
[nuébe]
diez
10
[djeth]
once
11
[onthe]
doce
12
[dothe]
trece
13
[trethe]
catorce
14
[katorthe]
quince
15
[kinthe]
dieciséis
16 (dieci + szĂĄm, 16â19)
[djethiszéjsz]
veinte
20
[béjnte]
veintiuno, veintidĂłsâŠ
21, 22⊠(21â29 egy szĂł)
[bĂ©jntiĂșno, bĂ©jntidĂłsz]
treinta
30
[tréjnta]
treinta y cinco
35 (30 felett: tĂzes + y + egyes)
[tréjnta i thinko]
cuarenta
40
[kuarénta]
cincuenta
50
[thinkuénta]
sesenta
60
[szeszénta]
setenta
70
[szeténta]
ochenta
80
[ocsénta]
noventa
90
[nobénta]
cien
100
[thjen]
ciento veinte
120
[thjento béjnte]
doscientos
200
[doszthjentosz]
quinientos
500
[kinjentosz]
mil
1000
[mil]
el euro / los euros
eurĂł / eurĂłk
[el éuro / losz éurosz]
el céntimo
cent
[el théntimo]
Son dos euros
2 euró lesz (fizetéskor)
[szon dosz éurosz]
dos con cincuenta
2,50 (két euró ötven)
[dosz kon thinkuénta]
dos cincuenta
2,50 (rövidebben)
[dosz thinkuénta]
ÂżCuĂĄnto es?
Mennyi lesz? (fizetésnél)
[kuĂĄnto esz?]
Son doce noventa
12,90 lesz
[szon dothe nobénta]
el cambio / la vuelta
a visszajĂĄrĂł
[el kambio / la buélta]
Quédese con el cambio
Tartsa meg a visszajĂĄrĂłt
[kédesze kon el kambio]
en efectivo
készpénzzel
[en efektĂbo]
con tarjeta
kĂĄrtyĂĄval
[kon tarhéta]
hoy / mañana / ayer
ma / holnap / tegnap
[oj / manyåna / ajér]
ahora
most
[aĂłra]
luego
kĂ©sĆbb
[luégo]
por la mañana
dĂ©lelĆtt
[por la manyĂĄna]
por la tarde
délutån
[por la tĂĄrde]
por la noche
este
[por la nocse]
a las ocho
nyolckor
[a lasz Ăłcso]
una hora
egy Ăłra (idĆtartam)
[Ășna Ăłra]
lunes, martes, miércoles
hĂ©tfĆ, kedd, szerda
[lĂșnesz, mĂĄrtesz, mjĂ©rkolesz]
jueves, viernes, sĂĄbado, domingo
csĂŒtörtök, pĂ©ntek, szombat, vasĂĄrnap
[huébesz, bjérnesz, szåbado, domingo]
quiero
akarok / szeretnék
[kjéro]
necesito
szĂŒksĂ©gem vanâŠ
[netheszĂto]
tengo
van nekem
[tengo]
puedo
tudok / lehet
[puédo]
voy aâŠ
megyek âŠ-ba/be
[boj aâŠ]
me gusta
tetszik / szeretem
[me guszta]
no me gusta
nem tetszik
[no me guszta]
estoy cansado
fĂĄradt vagyok
[esztoj kanszĂĄdo]
tengo hambre
éhes vagyok
[tengo ambre]
tengo sed
szomjas vagyok
[tengo szed]
buscoâŠ
âŠ-t keresek
[buszkoâŠ]
sé / no sé
tudom / nem tudom
[szé / no szé]
ÂĄAyuda!
SegĂtsĂ©g!
[ajĂșda!]
Necesito un médico
Orvosra van szĂŒksĂ©gem
[netheszĂto um mĂ©diko]
Llame a la policĂa
HĂvja a rendĆrsĂ©get
[jĂĄme a la polithĂa]
Me han robado
Kiraboltak / elloptak tĆlem valamit
[me an robĂĄdo]
He perdido mi pasaporte
Elvesztettem az Ăștlevelem
[e perdĂdo mi paszaporte]
Estoy perdido
Eltévedtem
[esztoj perdĂdo]
Me duele aquĂ
Itt fĂĄj
[me duĂ©le akĂ]
Soy alĂ©rgico aâŠ
AllergiĂĄs vagyok âŠ-ra
[szoj alĂ©rhiko aâŠ]
el hospital
a kĂłrhĂĄz
[el oszpitĂĄl]
112
segĂ©lyhĂvĂł (SpanyolorszĂĄgban is)
[thien doce]
Mennyit mondott a pénztåros?
Mit hallottĂĄl?
Ăgy mondjĂĄk az idĆt
| Es la una | 1 Ăłra van (csak egynĂ©l âes laâ) |
| Son las nueve | 9 Ăłra van |
| ⊠en punto | pontosan ⊠óra |
| ⊠y cuarto | negyed (9:15 = las nueve y cuarto) |
| ⊠y media | fĂ©l (9:30 = las nueve y media; a magyar âfĂ©l tĂzâ!) |
| ⊠menos cuarto | håromnegyed (8:45 = las nueve menos cuarto) |
| ⊠menos diez | tĂz perccel ⊠elĆtt (8:50 = las nueve menos diez) |
| a las nueve | kilenckor |
| de la mañana / tarde / noche | reggel, dĂ©lelĆtt / dĂ©lutĂĄn / este |
| 21:00 a jegyen | Ă©lĆszĂłban: a las nueve de la noche |
VigyĂĄzz: a ây mediaâ a következĆ Ăłra elĆtti fĂ©lĂłrĂĄt jelenti, tehĂĄt âlas nueve y mediaâ = 9:30, nem 8:30.
Chantaje (2016, Maluma-val)
chantaje = zsarolĂĄs. Egy macska-egĂ©r jĂĄtĂ©k: a nĆ ide-oda rĂĄngatja a fĂ©rfit, hol közel engedi, hol eltaszĂtja, a fĂ©rfi pedig ennek ellenĂ©re nem tud elszakadni tĆle. Az Ă©rzelmi zsarolĂĄsrĂłl szĂłl, jĂĄtĂ©kos, kacĂ©r hangon.Szavak: chantaje (zsarolĂĄs), mentir (hazudni), juego (jĂĄtĂ©k), bebĂ© (bĂ©bi)
Agua (2026, Maluma-val)
A legfrissebb dal, szeptemberben jelent meg. Merengue ritmusĂș, forrĂł duett. A központi kĂ©p a vĂz Ă©s a tƱz: vizet kĂ©rnek, hogy oltsĂĄk a szomjat Ă©s a tĂŒzet, de egyĂŒtt minden lĂĄngra kap. A spanyol âse me hace agua la bocaâ kifejezĂ©s (összefut a nyĂĄl a szĂĄmban) itt arra utal, hogy a mĂĄsik pillantĂĄsa vĂĄgyat Ă©breszt.Szavak: agua (vĂz), sed (szomjĂșsĂĄg), fuego (tƱz), boca (szĂĄj), mirar (nĂ©zni)
TQG (2023, Karol G-vel)
TQG = âTe quedĂł grandeâ, szĂł szerint ânagy volt rĂĄdâ, vagyis ânem nĆttĂ©l fel hozzĂĄm, nem voltĂĄl mĂ©ltĂł rĂĄmâ. KĂ©t nĆ ĂŒzen a volt pĂĄrjĂĄnak: mĂĄr nem Ă©rdekli Ćket, jobban vannak nĂ©lkĂŒle, az Ășj barĂĄtnĆ pedig nem Ă©r fel velĂŒk.Szavak: quedar grande (tĂșl nagy valakinek), ex (volt pĂĄr), olvidar (elfelejteni)
Soltera (2024)
soltera = egyedĂŒlĂĄllĂł (nĆ). Felszabadult buli-himnusz arrĂłl, hogy szakĂtĂĄs utĂĄn vĂ©gre Ă©lvezi a szingli Ă©letet Ă©s a szabadsĂĄgĂĄt, Ă©s nem akar senkihez kötĆdni.Szavak: soltera (szingli nĆ), libre (szabad), fiesta (buli), bailar (tĂĄncolni)
La Tortura (2005, Alejandro Sanz-zal)
tortura = kĂnzĂĄs. A fĂ©rfi bocsĂĄnatĂ©rt könyörög, miutĂĄn megbĂĄntotta a nĆt, Ă©s megĂgĂ©ri, hogy megvĂĄltozik. A nĆ viszont kitart: nem hisz neki, Ă©s nem akar visszamenni. A âkĂnzĂĄsâ maga a kapcsolat.Szavak: perdĂłn (bocsĂĄnat), llorar (sĂrni), mentira (hazugsĂĄg), sufrir (szenvedni)
Girl Like Me (2024, Black Eyed Peas-szel)
NagyrĂ©szt angol nyelvƱ. ArrĂłl szĂłl, hogy olyan nĆt, mint Ć, nem könnyƱ talĂĄlni. Magabiztos, tĂĄncos dal, Ă©s a fĂ©rfi rĂĄjön, mit veszĂtett. Ezt a nyelvtanulĂĄshoz kevĂ©sbĂ© fogod hasznĂĄlni.Addicted to You (2005, Oral Fixation Vol. 2)
Angol cĂm, de spanyolul Ă©nekli. ArrĂłl szĂłl, hogy fĂŒggĆvĂ© vĂĄlt a szerelmĂ©tĆl: a csĂłkjai, a közelsĂ©ge olyan, mint egy szenvedĂ©ly, amirĆl nem tud leszokni.Szavak: adicta (fĂŒggĆ), besos (csĂłkok), piel (bĆr), necesitar (kell, szĂŒksĂ©ge van rĂĄ)
Shakira: Bzrp Music Sessions, Vol. 53 (2023)
A hĂres âdiss trackâ PiquĂ©-nek, a volt Ă©lettĂĄrsĂĄnak, Bizarrap argentin producerrel. CsĂpĆs, gĂșnyos ĂŒzenet: kicserĂ©lte Ćt egy kevesebbet Ă©rĆ nĆre, olyan ez, mintha drĂĄga dolgot olcsĂłra cserĂ©lt volna. EbbĆl lett a szlogen: âLas mujeres ya no lloran, las mujeres facturanâ, vagyis âa nĆk mĂĄr nem sĂrnak, a nĆk pĂ©nzt csinĂĄlnakâ (a fĂĄjdalombĂłl sikert). Ez lett a turnĂ© Ă©s az album cĂme is.Szavak: facturar (szĂĄmlĂĄzni â pĂ©nzt keresni), llorar (sĂrni), cambiar (cserĂ©lni), valer (Ă©rni valamit)
Loca (2010, El Cata-val)
loca = ĆrĂŒlt (nĆ). A fĂ©rfi a ârendesâ barĂĄtnĆje Ă©s Shakira között vergĆdik. Shakira a vad, kiszĂĄmĂthatatlan, âĆrĂŒltâ lĂĄny, akit vĂ©gĂŒl nem tud elengedni. VidĂĄm, dominikai hangulatĂș dal.Szavak: loca (ĆrĂŒlt), novia (barĂĄtnĆ), bailar (tĂĄncolni), calle (utca)